1.fejezet

Lassan 4 éve, hogy Bradfordba költöztünk.Egyetlen egy percét sem bántam meg,egyszerűen imádok itt élni.Túlestünk az érettségin is,már csak a végzős bál van hátra holnap.Viszont nagyon aggódok hogy mi lesz a főiskolával.Nem kaptam még értesítést hogy felvettek-e vagy nem.Végül is érthető,ez az egyik legjobb tánciskola és rengetegen jelentkeznek.Vannak nálam sokkal jobbak is.Talán fel se vesznek.Úristen, nem szabad ilyen hülyeségeken gondolkodnom,van esélyem bekerülni.Elmegyek a fürdőbe, és veszek egy jó meleg zuhanyt nehogy elkéssek még a végén a táncórámról.Felöltözök,majd lemegyek és megreggelizem.Anya pirítós készített,amit én gyorsan megkentem lekvárral majd elfogyasztottam.Mivel az én kocsim szerelőnél van, ezért talán megkérem a bátyámat hogy vigyen el.Az emlegetett szamár éppen most lépett be a konyhába,felöltözve és kócos hajjal.Ebbe meg mi a fene ütött?Soha nem szokott még ilyenkor fent lenni ha nincs suli.
-Elvinnél táncórára?
-Bocsi húgi de nem érek rá.Megbeszéltük a srácokkal hogy átmegyünk Zayn-hez fifázni.
-Megyek veled-vágtam rá egyből
-Ugyan miért?
-Mert akkor eltudok menni Doniyaval-forgattam meg a szemem de igazából csak látni akartam őt
-Jó akkor induljunk,mert már így is késésbe vagyok.A fiúk leszedik a fejemet.
Niall egész úton énekelt,akármilyen szám ment a rádióban.Ha úgy vesszük elég jó hangja van,de nem csak neki hanem a fiúknak is.A végzős bálon is fellépnek,ha jól tudom.A mai tánc próbán, az évvégi vizsgára találjuk ki a koreográfiát,amire már rengeteg ötletem van.Nemsokára meg is érkeztünk a Malik rezidenciához.A bátyám ment előre én meg szép lassan követtem,majd becsöngetett.Doniya anyukája nyitott ajtót,majd egy jó nagy öleléssel fogadott minket.
-Doniya még itton van?
-Igen,éppen az előbb akart indulni,de fent hagyott valamit.Várd meg nyugodtan a nappaliba.
-Rendben köszönöm-mosolyogtam Trisre
A fiúk éppen valamin nagyon jót nevettek, mikor beléptem a szobába.
-Sziasztok-szóltam oda nekik
-Hello-jött az együttes válasz és már vissza is fordultak a játékhoz, amire csak a szemem forgattam.Viszont egy szempár még mindig engem nézett,és mosolygott.Minden egyes alkalommal rabul ejtenek gyönyörű barna szemei.Már az első találkozásunk óta,tudtam hogy különleges.
-Hé Zayn buktad a játékot.-bökte őt oldalba Louis mire visszafordult.Nem is volt időm reagálni máris valaki az ölelésébe volt.A legkisebb Malik lány volt az Safaa.
-Szia Jessica.De jó látni téged.
-Téged is jó látni Safaa.
-Meg ne fojtsd még táncolnia kell ma-nevetett mögöttünk Doniya majd két puszival köszöntött
-És ideje lenne mennünk mielőtt még elkésünk.
-Igen is-nevetett Doniya majd elköszönt a szüleitől
-Sziasztok srácok-köszöntem el és újra összetalálkozott a tekintetünk,majd mosolyogva rám kacsintott
Hát ez meg mi volt?Rám kacsintott?Mi a fene?Gondolkozni se volt időm mivel Doniya a kezemnél fogva húzott a kocsijához.Az út csöndesen telt,csak a rádiót hallgattuk.
A táncterembe már mindenki ott volt és a csapatokat sorolták az év végi vizsgára.
-Az utolsó csapat kapitánya pedig Jess.Vele fog dolgozni az elkövetkezendő egy hónapban Lottie,Camila ás El.További jó munkát srácok-mondta Demi a hely igazgatója és egyben tánc tanárunk is
-Jól van csajok,kezdjük is el szerintem a felkészülést.Öltözzetek át és után kitaláljuk a koreográfiát.
Miután én is és a többiek is kész voltunk, hozzá is kezdtünk a munkához.Mivel rengeteg ötletem volt, így már a koreográfia felével már el is készültünk.A lányok pedig nagyon gyorsan tanulnak, úgyhogy nincs okunk aggódni a vizsga sima ügy lesz.

Hamarosan!

Prológus!

Még egy utolsó pillantást vetek,régi,üres szobámra.Már az összes cuccom az új házban van.Nehéz itt hagyni a megszokott helyem, és egy új ismeretlen terepre költöznöm.A barátaimtól még tegnap elköszöntem,aminek a vége megint az lett, hogy áztattam az egereket. Bradford szép hely,de mégsem Mullingar. A gimit már ott kezdem,és remélem minden rendben lesz.Nem ismerek ott még egy árva lelket sem.Niall teljesen be van zsongva már.Az ikertestvérem,de most úgy viselkedik mint egy hat éves,aki megkapta azt a játékot, amit mindig is szeretett volna.Egyedül voltam még egy darabig,majd a bátyám, aki csak pár perccel idősebb nálam, lépet be a szobába.

-Hiányozni fog ez a hely,de meglátod jó lesz.Gyorsan beilleszkedünk majd-tette kezét vállamra

-Igazad van-bólintottam majd megöleltem

-Mint mindig-nevettet fel jókedvűen-Na de menjünk mert anyáék már várnak a kocsiba-kibontakoztam öleléséből, de ő egyik kezét átdobta vállamon és úgy sétáltunk ki

Beszálltunk a kocsiba, majd indultunk is az új életünk felé.Igazság szerint azért költözünk Bradford-ba mert apa ott kapott egy jó állás lehetőséget egy nagyobb cégnél.És ezzel az egész életem a feje tetejére áll.Nem tudom mi vár rám ott,de megküzdök mindennel problémával.

A repülőút viszonylag gyorsan eltelt,mivel végig aludtam az egészet.Braford utcáin haladunk a taxival az új házunkhoz.Egész végig az ablaknál voltam Niall-el együtt.Majd mosolyogva fordultam felé mikor megláttam a felíratott."Dance studio!".Talán mégsem lesz olyan rossz mint amilyennek először gondoltam.A kocsi nem sokkal később,egy hatalmas ház előtt parkolt le.A bútorok már a helyükön voltak,így csak gyorsan körbenéztem a házba.
-Anya én elmegyek körülnézni a városba-szóltam be neki a konyhába
-Rendben de nagyon vigyázz magadra.
-Meglesz.
Elindultam a járdán,úgy voltam vele valamerre úgyis kilyukadok majd.Láttam srácokat akik éppen fociztak,deszkáztak vagy motoroztak.A lányok pedig tőlük nem messze csorgatták a nyálukat.Remélem nem az összes lány ilyen.Mivel volt nálam pénz, és ma még nem ettem semmit,így bementem a legközelebbi pékségbe.Halk zene szólt a rádióból,a falak narancs sárgára festve,hangulatos kis hely.Az egyik asztalnál három fiú ült, akik mióta beléptem figyelnek.A süteménnyel kirakott pulthoz léptem,és eldöntöm hogy egy szelet csokitortát kérek.Még várom a rendelésem, addig leülök egy asztalhoz mivel azt mondták hogy kihozzák.A telefonomat böngészem még valaki, leteszi elém süteményemet.Felnézek rá és láttam hogy ő is meglepődik, én pedig nem hittem a szememnek.Régen együtt játszottunk még a homokozóba is,pisis korunk óta ismerjük egymást, olyan volt nekem mint a második bátyám.De elköltöztek, most viszont újra láthatom.
-Jess?-kérdezi mosolyogva
-Szia Harry-állok fel hogy egy magasságba legyek vele mint kiskorunkban de ez nem lehetséges mivel most már egy fejel biztos magasabb mint én.Hosszan magához ölel majd egy puszit nyom a homlokomra.
-Hát te hogy kerülsz ide?-kérdezi még most is meglepetten
-Ma költözünk ide.Apa kapott egy jobb állás lehetőséget itt.De te nem is említetted hogy hova költöztetek-vágtam be a durci fejet neki ami mindig megnevettette
-Úristen annyira hiányoztál-kapott fel és pörgetett meg
-Te is nekem.
-Figyi itt a telefon számom és a címem,holnap hívj fel és találkozunk de nekem most dolgoznom kell-kapott elő egy cetlit majd gyorsan rá firkantotta amit kellett
-Rendben.
A sütimet még nyugodtan elfogyasztottam, majd fizettem is.Nagyon örültem a Harry-vel való találkozásnak,rég láttam már.De indulnom kell mert mire haza sétálok már besötétedik.Viszont mikor az ajtón kiléptem neki mentem valakinek.
-Ne haragudj,az én hibám volt-szabadkoztam
-Ugyan semmi sem történt-mosolygott rám míg én elvesztem mogyoróbarna szemeiben.

Trailer!